GY.I.K.

 

 

Nincs szüksége rá, bár a konzervet jobban szeretik a kutyák, és javítja az étel toleranciát is. Nem a változatosság miatt érdemes konzervet adni kutyánknak. A változatosságot csupán mi emberek találtuk ki, a fajtának így ebben a formában nincs szüksége rá.

 

A koldulás, kunyerálás viselkedési és nevelési problémára vezethető vissza. Az ösztöneiből ered, ugyanis a kutya, mint alárendelt falkatag részesülni akar a „fölérendelt” zsákmányából. A kutyák őseinek, a farkasoknak sem volt minden esetben biztosított az elegendő táplálék, ezért mindig annyit ettek, amennyi éppen volt. Sajnos ezt sok kutya még nem felejtette el.

 

Az olajok és zsírok, ellentétben a szénhidrátokkal és fehérjékkel nem váltanak ki allergiát, ez azt jelenti, hogy valódi értelemben nem váltják ki az immunrendszer reakcióját. A zsír/olaj allergiától el kell választani a kicsit rosszul tűrés jelenségét, ez akkor van, ha még nem volt elegendő ideje hozzászokni a kutyának a táplálékhoz. Ezért alapvetően fontos, hogy mindig lassan és lépésről lépésre álljunk át egy másik élelmiszerre.

A legtöbb ember ismeri azt az enyhe lefolyású, kis hasmenést, amit a dietetikusok által egyébként értékesnek tartott növényi olajok (pl: kenderolaj, tökmagolaj) első, nagyobb mértékű fogyasztásakor tapasztalunk. Lehet, hogy bizonyos esetekben a repceolajnál is előfordulhat (a GranataPet termékekben alkalmazott mennyiségnél alig lehetséges), de egészségileg semmiképp nem lehet antigén-antitest reakcióról beszélni (ez az allergia előfeltétele, de soha nem az első fogyasztás alkalmával jelentkezik, hanem legkorábban másodszorra). A repceolaj, a termékeinkben meglévő teljes értékű zsírsavak minőségének tökéletesítését szolgálja, a szükséges kiegészítéshez választott keverési és adagolási arány tudományos eredményekén alapul.

 

Ha bázisösszetevőként állati zsírokat és fehérjét használunk, húst vagy egyéb állati eredetű termékeket (friss vagy fagyasztott), akkor a következő alapszabályt érvényes megtartani: adagonként 1/3 résztől 2/5 részig pelyhet, mint telítő anyagot (vagy gabona kiegészítőt) a 2/3-3/5 rész húshoz. Ha minden elképzelhető növényi összetevőt összeszámolsz, akkor adhat néha (hetente 1-2-szer) tiszta húst és egyebet 50-50% aranyban. A nyers gyümölcs és zöldség ne legyen több mint az összes étel mennyiség 5%-a. Mivel a forralás segíti az emésztést, ez a mennyiség főtt gyümölcs és zöldség esetén ennél valamivel több is lehet.

 

Ez csak a kutyától függ, ha rágási nehézségei vannak, sérült a szája, vagy a fogínye (átmenetileg a gyógyulásig), vagy a zápfog elvesztése miatt akkor ajánlott megpuhítani. Azonban ilyenkor is adjunk külön ivóvizet a kutyának.

 

Vannak fajta standardek, amelyek kutyatípusokhoz tartozó átlag értékeket mutatnak, azonban a kutya egyéni marmagasságát is figyelembe kell venni. Hasonlóan az ételmennyiséghez, itt is tág a mozgástér, és a keverék kutyákra vonatkozóan nincsenek is adatok. Azt lehet mondani, hogy a bordák könnyen kitapinthatóak legyenek, de kívülről nem láthatóak. Ha a kutyát felülről nézzük, akkor a csípő világosan felismerhetőnek kell lennie.

 

A hivatalos élelmiszerbiztonsági lánc felügyelet elsődlegesen a gyártókat ellenőrzi, de a haszon- és háziállat táppal kereskedőket is. Szigorú törvényi előírásoknak kell megfelelni, a vágóhídtól az állateledel gyárig, az emberi fogyasztásra alkalmas húsárutól a hobbiállat eledel húsig. Szigorú higiéniai és minőségi előírásokat írnak elő, amelyet teljesíteni kell. Ehhez jön még a GranataPet minőségi követelménye is, az önként vállalt önkontroll is.

 

Ezt nem lehet általánosítani. Figyelembe kell venni az emészthetőséget, a biológiai értéket és az energia/fehérje arányt is. Ha ezeket az adatok pontosak és finoman össze vannak hangolva a szénhidrátokkal (nyersrost és nitrogénmentes kivonó anyagok), akkor nincs értelme a táplálkozásfiziológiailag a kétes trendeket és divatjelenségeket követni. Tény, hogy az egészséges kutyák nagy mennyiségű fehérjét tudnak a táplálékukban úgy problémamentesen elviselni, ha a napi adagjuk fehérjéje többnyire zsírból és nyílt szénhidrátokból áll. Az állatok nem százalékokat, hanem táp- és hatóanyagokat esznek, amelyek teljesen eltérőek lehetnek grammokban, milligrammokban, naponként, fajtánként és testsúlyonként is. Ez teljesen viszonylagos. Másképp kell eljárni például a beteg állatoknál, akiknek speciális diétára van szükségük. Ezt két eseten keresztül lehet a legjobban bemutatni:

 

1. eset: nyers fehérje tartalom 23%, azonban a szükséges napi mennyiség, hogy elég energiája legyen 200 g, ebből a kutya 46 gramm fehérjét hasznosít.

2. eset: nyers fehérjetartalom 30%, azonban a szükséges napi mennyiség, hogy elég energiája legyen 150 g, ebből a kutya 45 gramm fehérjét hasznosít.

 

Tehát magasabb fehérjetartalom ellenére a kutya grammokban kevesebb fehérjét hasznosít. A kutyák, állatok nem százalékokat esznek, hanem tápanyagokat.

Összességében tehát, az energia-fehérje aránynak kell megfelelőnek lennie, és termékről termékre specifikusan be kell állítani, hogy fedezze a napi energia szükségletet.

 

A csomagoláson található leírások mindig csak tájékoztató jellegűek, de ezek egyénileg eltérőek lehetnek, tekintettel a táplálék hasznosulására. A nagyon fiatal kölyök kutyák naponta ötször kapnak kis adatokat, majd fokozatosan a növekedési ütemnek megfelelően áttérnek napi kétszeri étkezésre, majd pedig a felnőtt kutyáknak elegendő napi egyszeri étkezés is. A napi mennyiséget – állandó testsúlykontroll mellett - a növekedés ideje alatt úgy kell beállítani, hogy a kutya lassan gyarapodjon, ne gyorsan hízzon. Akkor érhetjük el az ideális napi adatot, ha közel azonos napi igénybevételnél (futás- és munkateljesítmény normál igénybevételnél) a testsúly három héten keresztül változatlan marad. Érdemes ilyenkor nem csak a testsúlyt ellenőrizni, hanem megmérni a test körfogatát, a mellkas és a has találkozásánál. Ez a méret a felnőtt kutyáknál nem változik.

 

A száraz tápok elegendő kalciumot tartalmaznak, megfelelő kalcium/foszfor aránnyal, és D3 vitaminnal, ami segíti az ásványi anyagok csontokba való beépülését. Egyéb kalcium tartalmú kiegészítők használata csak akkor szükséges, ha mi magunk készítjük el a kutyánknak a táplálékot. Kalcium túladagolás következménye lehet a túl gyors növekedés is, amely nem jó, mert megterheli az izomzatot és a vázszerkezetet is. 

 

A jó és igazán teljes értékű állateledelek nem véletlenül tartoznak a prémium kategóriába. Ez azt jelenti, hogy minden táp- és hatóanyagot tartalmaznak, amely önmagában elegendő a kutya szükségleteinek fedezésére. Minden húsevő (un. Carnivore), viszonylag egyoldalúan táplálkozik a természetben (és a modern táplálkozáselméletek is ehhez igazodnak) és ez teljesen jól van így. Csak a vegyes táplálkozásúak (ún. Omnivore), mint az ember, nekünk van szükségünk természetünknél fogva változatos táplálékra.

 

Az egészséges fog és íny szempontjait nézve, mivel a száraz tápot a lenyelés előtt szét kell rágni az állatnak, a száraz eledel az egészségesebb. Ha mi, mint gazdák a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesszük, akkor még rosszabb helyzetben van a nedves táp. Az ökológia egyensúlyt rontja a felesleges konzervdoboz és tálka (azok csomagolása, víztartalma, szállítása).

 

Ha a száraz tápból indulunk ki, akkor a felnőtt korú kistestű kutyafajták és keverékkutyák 10 kg testsúlyig, vagy akár a kisebbek sem fulladnak meg a száraz táp darabkáitól, mert fogaikkal problémamentesen szét tudják rágni ezeket a falatokat a lenyelés előtt, továbbá egy kutya sem nyel le semmit, ami nem fér át a torkán, ugyanis működik a farkas ösztöne. Ezek ellenére sok kutya tulajdonos aggódik a falatkák mérete miatt, és kisebb darabkákat szeretne. Éppen ezért a mi Junior termékünk kisebb darabokat tartalmaz. Az összetétel és a hatóanyagokat tekintve, minden gond nélkül etethetjük vele a fiatal és felnőtt kistestű kutyáinkat is, mivel hasonló az anyagcseréjük – a testsúlyukhoz viszonyítva gyorsabb – és testsúly kilogrammonként naponta kutyánként több tápra van szükségük, mint nagyobb társaiknak. Azonban a napi adagot mégis gondosan kell megválasztanunk, nehogy a felnőtt kistestű kutyánk meghízzon.

 

Minden etetési változtatás testi megterhelést jelent. Ezért azt javasoljuk, hogy kifejezetten lassan, lépésről lépésre változassunk a megszokott táplálékon. Minden táp változtatásánál gondosan kell eljárnunk, még akkor sem szabad radikálisan váltani, ha úgy tűnik, hogy jól reagál rá a kutyánk. A kutyánk emésztőrendszere az eddigi koszthoz szokott, a bélflóra is ennek megfelelően működik. Így ha gyorsan változtatunk a táplálékon, akkor zavar léphet fel a rendszerben, és igen gyakran hasmenés fordulhat elő. Ez főképp akkor mutatkozik meg, ha egy kevésbé tartalmas táplálékról (pl. magas gabonahányaddal rendelkező tápról) egy minőségi tápra (pl. könnyen emészthető, prémium hús tartalmú tápra) állunk át. Érdemes fokozatosság elvét követni, azaz folyamatosan, növekvő mennyiséggel összekeverjük az eddig használt tápot az új és jó minőségű GranataPet táppal. Minden étkezés alkalmával csökkentjük az eredeti táp arányát és növeljük az új, GranataPet táp mennyigését. Körülbelül 7-10 nap alatt tudunk így könnyen, és zökkenőmentesen, biztonságban átállni a GranataPet tápra.

 

A legtöbb otthoni főzéshez rendelkezésre álló nyersanyag/hozzávaló, a következő három problémából legalább eggyel rendelkezik, de néha kettővel, vagy akár mindhárommal is: túl sok foszfor, túl kevés kalcium, A-vitamin hiány. Ez azt jelenti, hogy egy bonyolult számítást kell alkalmazni, aminél az összes összetevő kombinációját figyelembe kell venni és kiszámítani, hogy mi lenne a kutyánk számára az ideális keverék. Emellett nemcsak minden tápanyagnak és hatóanyagnak elegendő mennyiségben rendelkezésre kell állnia, de figyelemmel kell lenni az összetevő anyagok egymásra gyakorolt hatására is. Ez vonatkozik pl. a kalcium/foszfor arányra, az energia/fehérje arányra is és a vitamin és nyomelem területére is.