Bonnie levele a GranataPethez
Sziasztok,
Bonnie vagyok, golden retriever, hamarosan 14 éves leszek. Sok mindent megéltem, és azt gondoltam, hogy Gazdi már nem tud újat mutatni nekem, de képzeljétek, ma olyan meglepetéssel örvendeztetett meg, amelyre nem is gondoltam:
Ma a vacsora volt a nap fénypontja Persze, minden nap kapok vacsit, kicsit előbb vagy később, naná, hogy jobban örülök az előbbinek, mert mint tudjátok: amit ma megehetsz, ne halaszd holnapra :D .
De a mai meglepetés vacsi igazán különleges volt, és mostantól minden egyes nap ez az igazi finomság kerül a tálkámba. Gazdi szerint pontosan erre van szükségem, és minden hozzám hasonló, 7 évesnél idősebb kutyusnak is. Elmondta, hogy ebben a tápban csupa olyan dolog van, ami hozzájárul ahhoz, hogy idős korban is egészségesek legyünk, szép legyen a bundánk, öregedő ízületeink megkapják a megfelelő támogatást. Finom pulykahusiból készül, van benne gránátalmamag, zöldkagyló, lazacolaj, viszont nem tartalmaz gabonát és cukrot, ezért a cukorbeteg vagy glutén érzékeny fajtársaim is bátran fogyaszthatják. Mindezekből nyilván nem sokat értettem, de biztosan így van, mert Gazdi a legjobbat akarja nekem, és még sohasem csapott be. Már amikor kivette az autóból a zsákot, izgatottan csóváltam. Jó, jó, tudom magamról, hogy rettentő falánk vagyok, de alig tudtam kivárni a szokásos etetési időt. Lihegve loholtam (hmmm, már nem vagyok egy mai darab, úgyhogy mondjuk azt, cammogtam) Gazdi nyomában, minden mozdulatát figyeltem, követtem minden lépését, és megpróbálkoztam a szemmel történő zsarolással is, csakhogy mielőbb megkóstolhassam. Aztán végre elérkezett a pillanat … Gazdi felbontotta a zsákot….mennyei illatok áradtak … őszinte leszek, izgalmamban el is vakkantottam magam (pedig amúgy türelmesen szoktam várakozni). Add oda már, add már oda – szuggeráltam Gazdinak, miközben ugrándoztam (már amennyire tőlem telik) körülötte. Bevallom, nem is tudtam megvárni, hogy a tálkám földet érjen, amint fejmagasságba került, azonnal habzsolni kezdtem. Szegény Gazdi hiába szólt rám … fél füllel hallottam ugyan, hogy valamit mond a szelektív hallásról, de nem igazán tudtam már figyelni rá. Rávetettem magam a tálkámra….hát, ha már ettetek finomat …. micsoda fantasztikus ízek …., befaltam az egészet egy szempillantás alatt, levegőt nem nagyon volt időm venni. Tudom, ez nem egy követendő példa, minden ízletes falatot alaposan meg kell rágni, de sajnos általában a falánkságom győz az eszem felett. Az utolsó morzsát is megettem, fényesre takarítottam a tálkámat, aztán sóvárogva néztem Gazdira, majd a zsákra….. Gazdira majd a zsákra…. hátha veszi az adást…. de csak mosolyogva megsimogatta a fejemet és azt mondta, hogy bár ez egy alacsony fehérjetartalmú, sovány pulykahússal készült táp, azért ennek is megvan a napi adagja. Tudom, hogy igaza van, mert én már nem mozgok annyit, a nap nagy részében inkább jókat szunyókálok, és emiatt könnyebben hízásnak is indulok, ami nem tenne jót az egészségemnek. Úgyhogy fájó szívvel hagytam ott a tálkát, és a zsákot, de már alig várom a holnapot, hogy újra a GranataPet könnyen emészthető Senior tápját ropogtathassam.
Eltelt néhány hét, hogy Gazdi hazahozta a GranataPet Senior tápot, azóta is minden nap az étkezés a nap csúcspontja. Még mindig ugyanolyan izgatott leszek, ha megérzem a mostanra már megszokott csodás illatot, és természetesen ugyanolyan intenzitással falom, mint az első napon. Viszont azóta bizonyítást nyert, hogy nemcsak finom, hanem – már megint igaza volt Gazdinak – nagyon jó hatással van az egészségemre is. Könnyebben mozgok (persze azért a kor nem múlik el nyomtalanul, nem lettem olyan izgő-mozgó, mint kölyök koromban), a bundám sokkal fényesebb és selymesebb lett, és azzal, hogy a megevett táp szinte teljes egészében beépül, és feldolgozza a szervezetem, a változás a székletemen is meglátszik (bár ez elég intim dolog, így csak annyit mondok, hogy alig valamennyi, és ezzel Gazdit minden egyes nap boldoggá teszem :).
Ha nem hiszel nekem, vagy esetleg túlságosan válogatós vagy, kérj próbacsomagot és győződj meg róla, hogy minden igaz, amit erről a tápról osztottam meg Veled, mert én nemcsak ugatom a gasztronómiát.
Bonnie & Egerszegi Krisztina